Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

ATTRAKCIÓ!

Szergej Medvegyev: Fodrásznő / Debreceni Csokonai Színház, Rivalda Fesztivál 2010, POSZT 2010
2010. máj. 24.
Nyaktörő létramutatványok és mesterien kivezetett helyzetgyakorlatok – a debreceniek bravúrgyanús előadása szinte meggyőz Szergej Medvegyev drámájának jelentékenységéről. Miért, hogy a nők mindig a rosszfiúkat választják? LÁSZLÓ FERENC CIKKE.

„[A] szerző és a szövegből ihletet merítő rendező a színészekkel együtt egy olyan sajátos atmoszférájú világot teremt, amely leginkább a nő örök boldogságkeresésének reményét és képtelenségét járja körül” – fogalmaz a kísérőfüzetben közölt írásában Kozma András, a produkció fordító-dramaturgja, s az összegzés helytálló: rosztovi kortársunk alig páréves darabja a „kedvese” által felgyújtott fodrásznőről valóban egy komplett asszonyi kálváriát tárgyal, s a dráma előadása merőben szokatlan, s hozzá roppant hatásos.

Kristán Attila
Kristán Attila, Szűcs Nelli és Tóth László

Szergej Medvegyev triviális és rejtett Csehov-allúziók egész sorát játssza ki (kezdve a Moszkvába vágyódáson…), s majd mindvégig sikerrel billegteti történetét a vígjáték, a blődli és a tragikomédia műfajai között ingázva. Csakhogy épp e történet, mely a Medvegyev szerkesztőségébe beküldött hírből támadt, életszerűségében is kimódoltnak, az empatikus tárgyalásmód ellenére is idegennek, s a színészi légtornászás dacára is menthetetlenül földhözragadtnak tűnik. Ilyesformán a szerelmét ismeretlenül, a börtön feleséggyilkos szárnyának lakói közül kiválasztó Irina sztorija nagyjából vígan megél a színpadon, amíg a szórakoztató elem uralkodik, ám a történet összes gyengéje előtűnik, amint a szerző kísérletet tesz bárminő lírai vagy tragikus elemelkedésre.

Tóth László
Tóth László, Trill Zsolt és Kristán Attila

A rendező-látványtervező Viktor Rizsakov igen sokat tesz azért, hogy az előadás ne szenvedje meg e fogyatkozásokat, s különösen a darab utolsó perceiben komoly hozzáértéssel próbálja elfedni a tényt, miszerint a cselekmény a címszereplő felgyújtása, majd eloltása, halála és feltámadása körüli emelkedés helyett éppenséggel elnehezedik, s csak vonszolódik a zárómondatokig. A Fodrásznő eredendően erőteljesebb groteszk-dinamikus vonulatát viszont teljes sikerrel állítja – helyesebben: mozgatja – színpadra. A közönség remekül mulat a helyzetgyakorlatokat idéző játékokon, a léggitározáson és a falzuhanyzáson, a nyaktörő létragyakorlatokon és az egyetlen nagy díszletfal rajzos-kicsücsülős felhasználásán.

Az első percekben tűzoltó alakulatként bevonuló három férfiszínész, Trill Zsolt, Tóth László és Kristán Attila szemmel láthatóan élvezik a rendezés által felkínált játékokat, s nyilvánvalóan nem osztják a résztvevő nézőben olykor feltámadó félelmet: bátran másznak és lógnak a magasban. A fodrásznőbe szerelmes tűzoltó szerepében Trill Zsolt ráadásul egy hosszabb komikus betétet is birtokol: előbb prózai, majd zenés (léggitáron kísért) szavalata az előadás blődli-csúcspontja. Mindhármuknak jut másik szerep is: Trill mint züllött ex-férj, Kristán Attila mint asszonygyilkolásra készülődő rab, míg Tóth László egy fodrászati törzsvendég és büntetőbíró figurájában nyer további lehetőséget az emberábrázolásra. Igaz, ez a lehetőség inkább csak formális, hiszen a figurák egyike sem rendelkezik valódi mélységgel, a groteszk (vagy éppenséggel elkomolyodó) játékon túl is körvonalazható személyiségjegyekkel.

Szűcs Nelli. Fotó: Máthé András (Forrás: PORT.hu - Csokonai Színház)
Szűcs Nelli. Fotó: Máthé András (Forrás: PORT.hu – Csokonai Színház)

Irina szerepében Szűcs Nellinek jut a legnehezebb feladat: hitelessé tenni a következetesen rosszul választó, reménytelen helyzetén is csak rontani tudó fodrásznő alakját. Ráadásul mindezt úgy, hogy az előadás hálás játékaiból, komikus pillanataiból neki jóval kevesebb juthat, s hogy szinte egymagában kell elcipelnie a problematikus darabzárás főterhét. Ha ez utóbbi feladat nem is sikerülhet minden fennakadás nélkül, azért Szűcs Nelli alakítása így is komoly művészi teljesítmény: valóságos vonásokat és sugárzó emberi tisztaságot kölcsönöz a boldog-boldogtalan Irinának, s jószerint megnemesíti a nő rossz döntéseit, többszörös nyomorát. S ha tetszik, ez legalább akkora attrakció, mint egy sikerrel abszolvált létragyakorlat.  

A X. POSZT-on a legjobb előadás díjával kitüntetett előadás. A MASZK Országos Színészegyesület színész zsűrije Szűcs Nellinek ítélte a legjobb női főszereplő díját.

Kapcsolódó cikkeinket és a fesztivál támogatásának adatait a POSZT 2010 gyűjtőlapon olvashatják.

Vö. Mátyás Edina: Vágy és vakság 
Csáki Judit: Színészparádé 
Ugrai István: Szőke herceg fehér lovon 
Koltai Tamás: Orosz nő találkán 

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek