Az eredetileg bábszínpad számára komponált Haydn-operát, amelynek zenéje csak felében maradt az utókorra, ezúttal kiegészítve, „egyénileg megközelítve” és a Vasúttörténeti Parkba helyezve mutatta be közönségének Kovalik Balázs. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
![]() Kálmán Péter, Orosz Ákos és Kovács Annamária az első részben |
Az álruhás isteneket megvendégelő, s jutalmul mindössze közös halált áhító agg házaspár, a kimúlván ikerfákká változó Philemon és Baucis története a görög mitológia egyik ezredéveken átívelő, népszerű toposza. A regét megörökítő, Ovidius nyomdokán haladó műalkotások sorát a XVIII. században számos opera, dal- és pásztorjáték gazdagította Francois Joseph Gossec művétől olyan obskúrus komponisták szerzeményeiig, mint Carl David Stegmann vagy Johann Christoph Kaffka. A motívum történetének ebbe a zeneileg igen termékeny szakaszába illeszkedik Joseph Haydn operája, amely 1773-ban Mária Terézia tiszteletére és hozzá marionettszínházi előadás keretében került először az illusztris publikum elé.
![]() Az előtérben: Kálmán Péter |
Ennek az utóbb hosszú időn át elfeledett, s részben megsemmisült (vagy legalábbis makacsul lappangó) zenéjű műnek a kipótlására vállalkozott pár éve a görög származású, ám elsősorban Németországban tevékenykedő zeneszerző, a karmesterként is serény Konstantia Gourzi. Munkájának eredménye most Pesten is megismerhetővé vált azon az előadáson, amelynek szokatlan, de egyszersmind hangulatos színteréül a Tatai úti Vasúttörténeti Park szolgált. Az előadás első felében, amelynek eredeti partitúrája elveszett, egyhamar kiderült, hogy a zenei irányítás feladatát is ellátó Gourzi szolid mértékű alázattal, s tán még szolidabb invencióval végezte munkáját. Zenéje a legsikerültebb pillanatokban (ilyen pl. Bacchus megszólalásának cigánymuzsikás előkéje) is mindössze a külsődleges paródia szintjére hág.
![]() Gulyás Dénes és Csavlek Etelka |
![]() Kiss Tivadar és Gál Gabi. Fotó: Szkárossy Zsuzsa |
Az utolsó pillanatok látványos képe a mozdonyon szépen megülő szárazjéggel, s a magasban kempingszéken trónoló házaspárral tartósan kellemes emlék marad. Haydn gőzmozdonya legyőzte, s csaknem homályba is takarta az első szakasz korszerű, ám bájtalan vasúti szerelvényét.
Kapcsolódó cikkeinket a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2009 gyűjtőlapon olvashatják.
Vö. Molnár Szabolcs: Istenek vakvágányon
Kerékgyártó György: Istenek a vonaton
Mátrai Diána Eszter: Kit izgat manapság a szépség?
Varga Péter: Haydn versus Gourzi
Kelemen Orsolya: Villámexpressz
Papp Tímea: Fogmosó istenek a vonaton
Albert Mária: Elöl ül a masiniszta...
Bóka Gábor: Az istenek báboznak
Koltai Tamás: Operazsongás / Operák a Tavaszi Fesztiválon
Kolozsi László: Orpheusz beérik